NIOK Civil jelentés a magyar civil szektorról
Több mint 54 ezer szervezet, több százezer ember munkája – adatok, folyamatok és történetek a hazai alapítványokról és egyesületekről. Kereshetően, kattinthatóan.
klasszikus civil szervezet
a teljes nonprofit szektor 87,7%-a (2024)
összbevétel
+79,7% reálértéken 2010 óta
bevételkoncentráció
a szervezetek legnagyobb 9%-ánál
átlagos foglalkoztatott
egy civil szervezetre vetítve
Tartalomjegyzék
Bevezetés: a civil társadalom helyzete Magyarországon
2025-ben első alkalommal adjuk közre a NIOK Civil jelentést, hogy pótoljuk a civil szektorról elérhető adatok hiányát.
A jelentés a Magyarországon bejegyzett alapítványokra és egyesületekre – az ún. klasszikus civil szervezetekre – összpontosít. Szakirodalomra, adatbázisokra, sajtóhírekre, valamint saját felmérésekre és interjúkra épül.
Célja, hogy közérthető, átfogó összegzést nyújtson a szektor iránt érdeklődőknek, kutatóknak, fejlesztőknek, valamint a vállalati felelősségvállalásban és az ESG-rendszerekben érintett szakembereknek.
Adatforrás
KSH nonprofit regiszter, 2024
Fókusz
alapítványok és egyesületek
A működési feltételek alakulása
2025-re a civil szféra a demokratikus intézményrendszer egyik legkiszolgáltatottabb területévé vált.
A szigorodó jogszabályok, a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése, a civilellenes kormányzati kommunikáció, a külföldi támogatások megbélyegzése és az állami források politikai alapon történő elosztása együttesen szűkítik a civil szervezetek mozgásterét.
2013 után a kormány következetesen szűkítette a szervezetek mozgásterét: a Norvég Civil Támogatási Alap ügye, a 2017-es „külföldről támogatott” törvény, majd a 2021-es számvevőszéki ellenőrzés kiterjesztése mind ezt a folyamatot jelzi.
Az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése a romló működési környezetet és a jogbizonytalanságot emeli ki. Ugyanakkor az előkészítés alatt álló Európai Civil Stratégia potenciális erőforrást jelenthet a magyar civil szféra számára is.
2025. november 1.
megszűnt az ingyenes e-aláírás
Kisebb szervezetek
bevételük akár 10%-a hitelesítésre
2013
A mozgástér szűkítésének kezdete
2013 után a kormányzat következetesen szűkíteni kezdte a civil szervezetek mozgásterét, elsőként a külföldi támogatások körüli konfliktusokkal.
2014
A Norvég Civil Támogatási Alap ügye
A norvég alap kezelőinek hatósági ellenőrzése nyílt konfliktussá tette a kormányzat és a független civil szervezetek viszonyát.
2017
A „külföldről támogatott” törvény
A külföldi támogatást kapó szervezetek megbélyegző nyilvántartásba vétele – később uniós bírósági eljárás tárgya lett.
2021
Számvevőszéki ellenőrzés kiterjesztése
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre kiterjedt a civil szervezetek széles körére, tovább növelve az adminisztratív terheket.
2024
Szuverenitásvédelmi Hivatal
Az új hivatal működése és a civilellenes kommunikáció együtt a demokratikus intézményrendszer legkiszolgáltatottabb területévé tette a szektort.
2025 nov 1.
Megszűnt az ingyenes e-aláírás
A hitelesítés költsége kisebb szervezeteknél a teljes éves bevétel akár 10%-át is felemésztheti.
2026?
Európai Civil Stratégia
Az előkészítés alatt álló uniós stratégia potenciális erőforrást és védőhálót jelenthet a magyar civil szféra számára is.
Kattints az évszámokra a részletekért
Mi szűkíti leginkább a mozgásteret? – nyisd ki a sávokat
Jogszabályi környezet - 82
Egymást követő szigorítások: nyilvántartási, beszámolási és ellenőrzési kötelezettségek bővülése, kiszámíthatatlan jogalkotási tempó.
Szuverenitásvédelmi Hivatal - 90
A vizsgálati jogkör és a nyilvános jelentések önmagukban is dermesztő hatásúak: sok szervezet előre visszafogja a kommunikációját.
Állami források - 74
A támogatások politikai szempontú elosztása a független szervezeteket rendszerszinten hátrébb sorolja.
Külföldi támogatások - 68
A nemzetközi forrásokat elérő szervezetek stabilabbak, de folyamatos reputációs és jogi kockázattal működnek.
Adminisztratív terhek - 61
2025. november 1-től megszűnt az ingyenes e-aláírás – kisebb szervezeteknél ez a bevétel akár 10%-a is lehet.
A skála a jelentés kvalitatív értékelése alapján mutatja, mennyire szűkíti az adott tényező a civil szervezetek mozgásterét (0–100).
A jelentés kvalitatív értékelése alapján
Az e-aláírás ára – kit hogyan érint?
10%
Éves bevétel 500 e Ft alatt
a bevétel tizede hitelesítésre
3%
1–5 M Ft bevétel
érezhető, de kezelhető teher
0,1%
50 M Ft felett
elhanyagolható költség
A hitelesítés költsége az éves bevétel arányában
Általános helyzetkép – civilek a KSH adatok tükrében
2010 és 2024 között az összbevétel és a foglalkoztatottak száma nőtt, miközben a szervezetek és az önkéntesek száma csökkent.
2024-ben 54 483 klasszikus civil szervezet működött: 35 892 egyesület (65,9%) és 18 591 alapítvány (34,1%). 2010 óta a szektor 4,3%-kal zsugorodott, 2023-hoz képest viszont 1,6%-os növekedés látszik.
A klasszikus civil szervezetek összbevétele 1 402 milliárd forint volt, a teljes nonprofit szektoré 4 469 milliárd. A civil szervezetek részesedése ugyanakkor 35,2%-ról 31,4%-ra csökkent.
A bevételek erősen koncentráltak: a szervezetek 27,3%-a 500 ezer forint alatti éves bevétellel működik, míg a legnagyobb 9% birtokolja a teljes bevétel 93,1%-át.
Egyesületek bevétele
839 Mrd Ft
Alapítványok bevétele
563 Mrd Ft
Egyesületek vs. alapítványok – kattints a mutatóra
65,9%
34,1%
59,8%
40,2%
Forrás: KSH nonprofit adatsorai alapján saját szerkesztés
Szervezetek száma
-4,3%
54 483
2010 → 2024 · 2023-hoz képest viszont +1,6%
Összbevétel (reálérték)
+79,7%
1 402 Mrd Ft
2010 → 2024 · a teljes nonprofit szektor 4 469 Mrd Ft-ja mellett
Részesedés a nonprofit bevételekből
-3,8%
31,4%
35,2% → 31,4% · százalékpontos csökkenés
Önkéntesek száma
-12%
csökkenő
2010 → 2024 · miközben a foglalkoztatottság nőtt